Czeglédi Kolos
Volt egyszer egy december 8. és egy család. A gyerek aludt, talán arról álmodhatott, hogy esik a hó. Felkelt, kiszaladt az anyjához és megkérdezte esett-e a hó. Sajnos a válasz nem volt. Vissza is küldte a gyereket aludni.
Miután a kisfiú elaludt. Leszállt egy angyal és így szólt:
– Esni fog a hó, viszont nem lesz gyereked!
Az anyuka pislogott, az angyal eltűnt, de amikor kinézett, volt hó bőven, de inkább elment aludni, mert szomorú volt. Mikor felkelt, a gyereke az ölében volt és azt mondta:
– Ez csak egy szimuláció.
De sajnos tényleg csak álom volt. Az anyuka nagyon szomorú volt. Egész nap csak a gyerekre gondolt egészen Szentestéig. Mivel vallásos volt, elment a templomba. Bárdos Lajos Szeged felől című műve nagyon megnyugtató volt számára, mikor a kórus énekelte. Egyszer csak meglátta a kisfiát a kórusban.
Amikor a végén a gyerekek odamentek szüleikhez, a gyerek odasétált az anyukájához. Az anyuka rettenetesen örült, talán el is sírta magát. Hazamentek, karácsonyoztak egy jót és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.