Hunya László Imre
Sohavolt falunak a végén egy kis kunyhóban élt egy szegény család. Még arra se volt pénzük, hogy a karácsonyi asztalra hús kerüljön. Ezért az apuka kitalálta, hogy csirkét fognak, mert a kisfiú kedvence a csukapörkölt volt túrós csuszával.
Ez nyáron könnyen ment volna, de télen pontos tervezést igényelt. Amíg az anyuka a házat díszítette, addig az apuka és kisfia lékhorgászni mentek. A nyakig érő hóban lementek a patakhoz. Kishalat merítettek és elindultak a folyó felé. Legalább egy órán keresztül meneteltek a szigeti holtághoz. Tüzet raktak a jégen és vártak, hogy egy picit megolvadjon és léket vágjanak. Léket vágtak és bedobták a csalit. Hetedjére is bedobták és mikor már nem a vörösszárnyú keszeg rángatta az úszót, akkor sejtették, hogy egy csuka ólálkodik a csali körül.
Ketten kaptak a bot után, hogy nehogy elvigye az óriási csuka. 101 másodpercen fárasztották, mire sikerült kihúzni a jégre. Gyönyörű állat volt, csodálatos szürke és narancs színekben pompázott, fogai óriásiak voltak, szájából épphogy kiért a zsinóron lévő csali.
Estefelé járt az idő, ezért gyorsan összerakodtak és szánkón hazahúzták a halat. Mikor az anyuka megsütötte a csukapörköltet, akkor megvacsoráztak.
Kipirosodva, fáradtan, de teli hassal és sok élménnyel zárták le a napot.